Fél éve ismerkedtem meg a Vipassana meditációs technikával, amelynek segítségével Buddhának is sikerült megvilágosodnia. Heti rendszerességgel jártam a tanfolyamra és próbáltam elsajátítani az alapokat és rálátni arra a folyamatra, amely közelebb visz önmagunkhoz és a tudatunkhoz. A gyakorlást úgy gondoltam a legjobb kipróbálni teljes odaadással, ezért jelentkeztem egy három napos elvonulásra. Bevallom először szorongtam, hogyan fogom a szigorú szabályokat betartani, mint például a nemes csend, ami azt jelenti, hogy beszélni és kommunikálni senkivel nem lehet. Számomra ebben a legnehezebbnek az bizonyult, hogy nem hívhatom fel a szeretteim és nem fogom hallani a hangjukat, vagy megtudni milyen volt a napjuk és minden rendben van-e velük. Mindezt azonban, ha tudatosítja az ember magában, legyőzi aggódásait és félelmeit és elindul egy úton – mint később rájöttem – rögös és nehéz úton, amely karmánk és életünk nehéz köveivel van kirakva és az csak rajtunk múlik, ezeket a köveket mennyire nehezen lépjük át, vagy másszuk meg, mert bizony vannak olyanok is, amelyeken átkelni nem lesz könnyű, hiszen nem mást, mint saját tudatunkat kell legyőznünk.
(folyt köv...)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése