.jpg)
Azt mondják az ember fel sem fogja és észre sem veszi ha életében csodás dolgok történnek. Nem értékeljük amikor mesébe léphetünk, mert nagyon szenzitívnek kell lennünk ahhoz hogy észrevegyük a pillanat nagyszerűségét. Őszentsége látogatása Magyarországon olyan lehetőséget adott nekünk, amelyre lehet hogy életek hosszú sora óta vártunk. Vasárnap megkaptuk a Csenrézi avagy Avalokitesvara beavatást.
A mese azonban már szombaton elkezdődött, amikor nem buddhista barátaim arcán láttam hogy elért hozzájuk az erő amelyet a Láma sugárzott. Király érkezett a nagy Magyar színpadra, de közben egy gyermeket láthattunk, aki a mély tanítás közben kiszólt az első sorokban helyet foglaló indiánnak: „Helló indián! Honnan jöttél?” Mosolygott és élvezte a lét pillanatát pedig 12ezer ember figyelte lélegzetvisszafojtva minden szavát. Olyan egyszerű kedvesség, szeretetet sugárzott, amely még azok szívét is megindította, akik más vallási felekezetekhez tartoznak.
A színpad olyan korok hangulatát idézte vissza, amelyek már eltűntek, vagy éppen kihalóban vannak, hiszen a műanyagkanalak idejében olyan pompás apró részletekig menő oltárt, képeket és trónust láthattunk, amelyek hangulata megidézte azokat az időket, amikor valóban újjászületett megvilágosodottaktól tanulhattak az emberek. (idézet Mesteremtől)
Emelkedett lélekkel távozhattunk szombat délután várva a másnapi beavatást.
Vasárnap már korán kint volt a színpadon Őszentsége és míg mi a helyünket keresgéltük ő az oltár előtt készült arra hogy a jelenlévőknek a leghitelesebben tudja átadni a beavatás. Szavakkal nehéz leírni milyen az, amikor az ember lelkét megérinti egy láthatatlan erő és megsimogatja, de velem ez történt és mások is hasonló élményekről számoltak be. Csoda törtét velünk résztvevőkkel, de nem is tudjuk felfogni, mert olyan kedvességgel és egyszerűséggel volt közvetítve hogy szinte természetesnek hatott. Átjárta a levegőt egy áthatatlan tiszta erő és végigsimogatott mindenkit a szeretet és az együttérzés.
Megkaptuk a beavatást és a tanítást, amely oly érthetően szólt hozzánk és a lényege a szeretet hangsúlyozása volt. A szeretet amely ha mindenki szívét úgy járná át ahogyan a Lámáét soha semmi viszály és probléma nem adódna bolygónkon.
A mese azonban már szombaton elkezdődött, amikor nem buddhista barátaim arcán láttam hogy elért hozzájuk az erő amelyet a Láma sugárzott. Király érkezett a nagy Magyar színpadra, de közben egy gyermeket láthattunk, aki a mély tanítás közben kiszólt az első sorokban helyet foglaló indiánnak: „Helló indián! Honnan jöttél?” Mosolygott és élvezte a lét pillanatát pedig 12ezer ember figyelte lélegzetvisszafojtva minden szavát. Olyan egyszerű kedvesség, szeretetet sugárzott, amely még azok szívét is megindította, akik más vallási felekezetekhez tartoznak.
A színpad olyan korok hangulatát idézte vissza, amelyek már eltűntek, vagy éppen kihalóban vannak, hiszen a műanyagkanalak idejében olyan pompás apró részletekig menő oltárt, képeket és trónust láthattunk, amelyek hangulata megidézte azokat az időket, amikor valóban újjászületett megvilágosodottaktól tanulhattak az emberek. (idézet Mesteremtől)
Emelkedett lélekkel távozhattunk szombat délután várva a másnapi beavatást.
Vasárnap már korán kint volt a színpadon Őszentsége és míg mi a helyünket keresgéltük ő az oltár előtt készült arra hogy a jelenlévőknek a leghitelesebben tudja átadni a beavatás. Szavakkal nehéz leírni milyen az, amikor az ember lelkét megérinti egy láthatatlan erő és megsimogatja, de velem ez történt és mások is hasonló élményekről számoltak be. Csoda törtét velünk résztvevőkkel, de nem is tudjuk felfogni, mert olyan kedvességgel és egyszerűséggel volt közvetítve hogy szinte természetesnek hatott. Átjárta a levegőt egy áthatatlan tiszta erő és végigsimogatott mindenkit a szeretet és az együttérzés.
Megkaptuk a beavatást és a tanítást, amely oly érthetően szólt hozzánk és a lényege a szeretet hangsúlyozása volt. A szeretet amely ha mindenki szívét úgy járná át ahogyan a Lámáét soha semmi viszály és probléma nem adódna bolygónkon.
Sosem feledem a napot!
OM MANI PEME HUNG
OM MANI PEME HUNG
