
Erre az egyszerű kérdésre, ha jobban belegondolunk nem olyan könnyű választ adni. Nemrég egy előadáson voltam a Tan Kapuja Buddhista Főiskolán. Egy öreg tibeti szerzetes adott tanítást. Amikor belépett a terembe érezni lehetett, hogy nem mindennapi aura veszi körül. Leült és mesélni kezdett, tanítani az életre, nem matekképletekről és fizikai összefüggésekről mesélt, hanem rólunk emberekről. Próbálta elmagyarázni mit tehetünk mások és a magunk boldogságának érdekében. Végül feltette a kérdést a hallgatóság felé: szerintünk mi a boldogság? majd mosolyogva várta a választ. Érdekes jelenségnek lehettem tanúja, sok buzgó ember jelentkezett és hosszú összefüggéstelen mondatokban próbálta összefoglalni a gondolatait, melyeket úgy tűnt másoktól, mások könyveiből szedett össze. Ilyenek hangzottak el: a fény melege, amely körülvesz…., a felsőbb dimenziók elérése … stb. furcsa ezoterikusnak tűnő magyarázatok. Magam is elgondolkodtam egy pillanatra, vajon számomra mi a boldogság? Egészség? Szeretet, ha szeretve vagyok? Az, hogy mellettem ül az anyukám? A munkám?….. én sem találtam megfelelő szavakat, de legalább nem is jelentkeztem a butuska válaszaimmal, ami az egómból éppen kihullott. Majd a szerzetes megelégelve az utolsó felvetést - melybe a válaszoló hamar belesült, hiszen már maga sem tudta hol volt a monológjának eleje és vége - kicsit nevetgélt és szeretetteljesen csak ennyit mondott: a boldogság megelégedettség! A tanítást tehát megkaptuk és ideje is elgondolkodni elégedettek vagyunk-e? Örülünk-e annak, amit az élet nyújt számunkra, mert csak az lehet boldog, aki elégedett jelen körülményeivel és a kis jelentéktelennek tűnő dolgokban is meglátja a boldogság lehetőségét!
GB
2009
GB
2009

Ez igazán szuper! Hajráhajrá!
VálaszTörlésKöszönöm!
VálaszTörlés